--- <<< NeSztike >>> ---

Ő Jocó, a kígyó. 2 m hosszú, és szivaccsal tömtem ki.  Leánykám ágyában "lakik", a fal mellett nyújtózik végig. Ez a legelső foltoskodásom. Rengeteg maradék ringy-rongyot őrizgetek évek óta, még azokból az időkből, amikor gyeses kismamként sokat varrogattam a kicsiknek és néha-néha magamnak. A rongyosdoboz fedelét már alig tudtam lecsukni, ezért úgy gondoltam valamit kezdenem kellene a tartalmával.  Jocó nemcsak színes és vidám játék, de arra is "vigyáz", hogy ne potyogjon be az ágy mögé hajcsatt, használt papírzsepi, csokipapír, gyöngy, ceruza, Kinder-figura, és még sorolhatnám hányféle vicik-vacak, amiket természetesen én szoktam kihalászni az emeletes ágy alól, hacsak nem végezte már előbb a porszívó gyomrában. 

A május a mi családunkban a szülinapok és névnapok dömpingjét jelenti. Szinte mindenkinek van valamilyen ünnepelni valója. Férjemnek, fiaimnak, testvéreimnek, sógoromnak, sógornőmnek, unokatesónak, keresztanyának, nevelőanyának, dédapának,... még felsorolni is sok. 14 családi esemény! Akár minden másnap bulizhatnánk, ha tehetnénk, de mivel nem tehetjük, igyekszünk össznépi köszöntésben részesíteni az ünnepelteket. Idén - legnagyobb örömömre - ismét főszereplő volt az epertorta, anyukám műve, kettő is készült belőle. Régebben a nagymamám alkotta ezeket az epres csodákat, de a sütője már nem a régi, megég benne a piskóta alja, így aztán évekig nélkülöznünk kellett ezt a finom tortát. Isten éltessen minden ünnepeltet! :-))